Örülünk, Vincent?
2024.06.21.
Ó, igen, ma örülünk. Mégpedig egy nagyon apró és banális okból, ami talán még vicces is elsőre 😊 De kezdjük az elején. Sok évvel ezelőtt
Ó, igen, ma örülünk. Mégpedig egy nagyon apró és banális okból, ami talán még vicces is elsőre 😊 De kezdjük az elején. Sok évvel ezelőtt
Ha egy bizonyos dolog vagy jelenség megragadja a figyelmünket, akkor törvényszerűen több hasonlót veszünk észre a környezetünkben. Nálam az utóbbi hetekben több olyan régi és
Ez a téma már több, mint egy évtizede érlelődik bennem, és mindig Lev Tolsztoj: Három halál című elbeszélésgyűjteménye alapján a „Három halál” munkacímmel emlegettem, mert
Amikor átvettem az ÜZEM vezetését, az eleje nagyon kemény volt, heti hat nap, nagyon sok óra. Egy idő után ez elkezdett csökkenni, de még mindig
Az, hogy újra és újra előveszem a tisztaság és a rend témáját az üzemben, nem véletlen, mert a tapasztalatom azt mutatja, hogy végigmenve egy üzemen
Két zavarba ejtően hasonló történettel találkoztam a napokban, mindkettő a felhatalmazás kérdését feszegeti. Az első esetben egy régi kollégám került egy kisvállalkozáshoz. Csoportvezetőként a felelősség
Szerintem mindenféle termelésre igaz, hogy jó minőséget akarunk gyártani olcsón, maximum a jó minőség és az olcsó definíciója változik. A két törekvés külön-külön teljesen kezelhető,
Az, hogy egyszerű asszisztensből nőttem bele az ügyvezetői pozícióba, és ebben a folyamatban a kollégáim nem nagyon cserélődtek, így alkalmazkodniuk kellett a változáshoz, hozott néhány
„Látod, ez jó, amit mondasz, erre nem is gondoltam, hogy nem elég, ha én fejlődök, látok dolgokat, meg megyek előre, hanem húznom kell magammal őket
A kezdetektől az volt a vágyam, ha úgy tetszik vízióm, hogy nyugodtan szeretnék dolgozni, ha lehet, nem tűzoltással küzdeni, hanem a lényeges feladatokra fókuszálni. Vezetőként